Kagylókürt LXI. számának budapesti és pécsi bemutatója

"Kápráztató a világ megannyi tüneménye, mégis léteznie kell egy tengelynek, amely körül megfordulnak a jelenségek. A vizsgálódás nem is egy tengelyt, hanem rögtön hármat is felfed. A mindenség egyik tengelye épp maga a tér, a másik pedig az ettől szinte elválaszthatatlan idő. A kettő egymásra vonatkoztatva, mint tér-idő kontinuum már nem is tengely, hanem tengelyek halmaza, valóságos háló, amibe ha beleakad az ember, rabbá válik. A hálóba gabalyodott vadállatnak vagy gladiátor harcosnak esélye sincs a menekvésre, s így a tér-időbe tévedt emberi tudat is elveszettnek tűnik. Pedig létezik egy harmadik tengely a mindenség jelenségei mögött, az öntudat. Az önvizsgálat, önreflexió, s az ebből fakadó önismeret olyan tengely, ami valóságos világfaként szolgálhat, márpedig a világfa összeköti a földet az éggel. Az öntudat gyöngébbik énünk pillanatnyi állapotában és eszményi énünk tökéletes állapotában egyaránt jelen van, a feladat mindössze annyi, hogy felmásszunk saját világfánkon, hamis énünktől – jómagunkig."

Világtengely, e  rejtélyeket sejtető téma köré vannak felfűzve a megújult Kagylókürt folyóirat LXI. számának cikkei, amelynek bemutatójára 2014 május 27-én került sor Budapesten, az Írok Boltjában. Különleges meglepetés volt, a friss szám tematikájához illeszkedő sámándobolás, amely mint eget és földet összekötő ősi magyar tradíció hangolta rá a hallgatóságot a Világtengely cím mögött meghúzódó, a cikkekből kirajzolódó megannyi lehetséges jelentéstartalomról való beszélgetésre.

A cikkek rövid bemutatása és a főszerkesztő úr, Rácz Géza ezekhez fűzött gondolatai után, Bozsó Ágnes, az Embermesék című rovat szerzője mesélt a kezdetekről, az inspirációt jelentő emberi találkozásokról és a kedvenc történeteiről. 

Ahogy az a mottóban olvasható, maga az önismeret, a helyes öntudat is tekinthető életünket meghatározó tengelynek. Ehhez kapcsolódott Tenkei Imre is, aki Ego Szanhitá - Önismereti homorú tükör című, főleg humoros, de mégis elgondolkodtató művéből olvasott fel.

Pécsett néhány nappal korábban, 2014. május 21-én 18 órai kezdettel került sor a metafizikai folyóirat újonnan megjelent számának bemutatójára. A Tudásközpont konferenciatermében Rácz Géza főszerkesztő beszélgetett meghívott vendégeivel: Ősz Szabó Évával és Andrássy Csongorral.

Férfi lelkiségi elvonulás Ludastón - 2014. május 15-18.

Mit jelent napjainkban férfinak lenni? Erre a kérdésre már nem olyan magától értetődő a válasz, mint egykor. Az identitás efféle elvesztése pedig hatással van mindennapi életünkre. Ez az elképzelés hívta életre ezt a pár napos programot, amely az önmagában is gyümölcsöző elcsendesülésen túl e plusz témát, a férfilétet állítja középpontjába.

Alapítványunk már-már hagyományszerűen, idén is megszervezte a különleges módón, kifejezetten a férfi szerep(ek)re fókuszáló lelkiségi elvonulást a kecskeméti tanyavilág érintetlen, csöndes világában. A program férfiaknak szólt, önmaguk kutatására, valamint a férfiélet szakaszainak és feladatainak azonosítására inspirált. A résztvevőknek lehetőségük nyílt különböző erőpróbákon részt venni és közös lelki gyakorlatokat folytatni. Együtt keresték az okokat, amelyek miatt megkopni látszik a férfiak spirituális gyakorlata, törekedtek a férfi lelkiség felelevenítésére, megerősítésére.

A napirend meghatározó részei voltak a korai kelés, a testmozgás, a jóga, az elméleti képzések és közösségi gyakorlatok. Ezen túl pedig olyan különleges programokra is sor került, mint a „spirituális élet-akadálypálya”, hangterápiás kísérletek, őselem-meditációk, íjászkodás, lovaglás vagy éppen az észak-amerikai indián tradíciót követő, testi-lelki tisztulást eredményező és így az útkeresésben segítséget nyújtó izzasztó kunyhó szertartás.

A természet csöndje és érintetlensége, a tanyasi élet egyszerűségének csodája, valamint az egyszerű, maguk résztvevők által elkészített vegetáriánus ételek, mind segítették az emelkedett szellemi munkálkodást.