Kirándulás Tésen

Április 20.-án elindultunk kirándulnia a Győri jógaház érdeklődőivel. Először a Tési templomot néztük meg közösen és az ott lakó szerzetesekkel beszélgettünk. 

Megismerkedtünk a 21. századi kolostori élettel és megtudhattuk hogyan telik egy napjukat. 

Majd elmentünk meglátogatni a szélmalmokat, mindegyikbe fölmásztunk, megnéztük a közelben lakó állatokat is.

Villanypásztor védte őket, amire nagyon kellett figyelnünk a gyerekek miatt.

Ezután egy kovács műhelyben vendégeskedtünk, ahol a tulajdonos a falu régi életét is bemutatta az eszközök mellett.

 A nap végén  hosszasan beszélgettünk  tovább  a tulajdonossal. Nagyon jó élmény volt az egész csapatnak. 

Az országszerte működő  Jógaházaknak fontos feladata a közösségépítés és erre nagyon jó alkalom egy kirándulás. 

Terveink között szerepel hasonló programok szervezése, hogy ezzel is arra ösztönözzük az embereket hogy minőségi módon töltsék el a szabadidejüket.

Indiát megjárt festőművészek kerestek elvonuló és alkotóhelyet Ludastón

Ludastói közösségi központunk április 14-24. között két, korábban Indiából hazatért festőművészt látott vendégül. Az ő alkotói együttlétükről írt egyik önkéntesünk.

„Nagy Otília (Kecskemét) és Pécsi Babi (Pécs) döntését nem csupán az alkotás öröme ihlette, hanem egy másik komoly szempont érlelte igazán mély elhatározássá - az Indiában megismert Istenszolgálat szép példáját szerették volna, saját megéléssé, gyakorlati szolgálattá alakítani ezen a zarándokhelyen.

Ideális, csendes környezetben, egy működő hindu templom közelében, az ott élők lelki gyakorlatainak résztvevőjeként – festhettek, alkothattak. Minden reggel a közös meditáció után kezdődött el a munka, amit csak az ebédkészítés szép szolgálata szakított meg.

Az képek a természet közelségében, békés környezetben, jó hangulatban készültek. A művészek közben tapasztalatot cseréltek szakmai kérdésekben is, gyakorlati praktikákat osztottak meg egymással, s modellként is szolgálták egymást. Számos szép alkotás bizonyítja buzgalmukat. Néhány alkotást nagylelkűen Ludastóra hagyományoztak.

A munka mellett programként ott volt a napi séta, a szeretetteljes beszélgetés, és az éneklés is. A tanulásra, a fejlődésre is adatott lehetőség: tapasztalatot cseréltek az olajjal való festés, a nyers vászon előkészítés praktikáiról, az alapozás rejtelmeiről. A tapasztalt, tanult és az amatőr festő egyformán gazdagította egymást és a hely szellemiségét. Felejthetetlen 10 nap volt, mindenki számára.”